|
|
Az ötvenes években két tudósnak sikerült közelebbi tudomást szerezni a génekrõl, azok osztódásáról, illetve arról az anyagról, amely valójában lehetõvé teszi a hasonlatosságot. Ezt az anyagot deoxyribonucleic savnak nevezték el, ismertebb nevén a DNA. Ez az pici anyag tárolja mindazt a tulajdonságot, ami arra a bizonyos élõlényre vonatkozik. A DNA a sejtmag közepén helyezkedik el. Szerkezetébõl adódóan osztódáskor tökéletesen elválik, adva két egyforma másolatot. Hogy mindez hogyan bonyolódik le, és mi történik az élet kezdetén hogy egy élõlény alakuljon, a tudósok számára még rejtély. Nem is csoda, hiszen a természetnek 3.500 millió évre volt szüksége, hogy mindez létrejöjjön.
Arra azonban már képesek a magas mûszaki fejlelettségben, hogy tudomást szerezzenek a gének létezésérõl, hogy elválasszák a környezetüktõl, új környezetbe helyezzék új élõlényt szerkesztve.
Mint láttuk, a természet fejlõdésében, alakulásában nem áll meg. De az új beilleszkedése évezredekig is eltarthat. Az embert a táplálék szükséglete hajtotta, hogy az elmúlt tízezer év folyamán folyton kísérletezzen. A gének alkalmazkodási képességére alapult a fejlesztés. Az ember mindig a legszebb termést vetette el, abból újra a legszebbet, legjobb tulajdonságút vitte tovább. Így alakultak ki a mai szülõk. Ezt a folyamatot tovább lehetne vezetni a természetes úton, de akiknek sok pénzük van, még többet akarnak Pénzükkel felgyorsítják a természet útját.
Gyorsan sokat.
A természet által kitermelt növények és állatok kísérleti alanyok lettek a génsebészeknek.
Ma azzal a céllal “nemesítik” a növényeket, állatokat, hogy minden éhezõnek jusson elegendõ táplálék.
A mesterségesen nemesített mag természetesen érzékenyebb a környezetre, így a mind erõsebb gyomirtóra volt szükség, mert a rovarok könnyen alkalmazkodnak. Hogy ellenállóvá tegyék a magot, növelik ellenálló képességét. A termék megmarad, vagy csak a DNA-ja, amihez valamilyen virusszármazékot kapcsoltak, erõsitésként. A gyomok elhalnak, elpusztulnak a rovarok is, megritkul a nagyobb biológiai közeg, megbomlik egy egész láncolat, és ez elér az emberhez is.
De mennyire, hogy eléri az embert, kikezdi egészségét, beteggé teszi, megöli, hiszen virus van beleültetve, VIRUS, mely ellen a mai gyógytudományban nincs ellenszer.
Térjünk vissza a földmûveshez. Csak akkor derül ki, hogy nem nagy haszon a genetikailag kitûnõnek beígért mag, amikor ki kell fizetnie. A betakarítás után és az elosztás után, amikor minden adósságot betölt a parasztember, alig marad neki valami a megélhetéshez. S a helyzet évrõl évre kilátástalanabb, mert a talaj alaposan ki van merülve a vegyszeres trágyázás, és gyomirtás következtében. Elpusztulnak továbbá a föld legõsibb mûvelõi is, a talaj élõlényei. Holt réteggé válik a termõtalaj akkor, amikor az ember éltetõ ereje az élõ táplálék, a friss zöld zöldség és gyümölcs. Ezek adják az emésztéshez az enzimeket. Ha ezeket nem kapja meg az emberi szervezet, hanyatlik az emésztés, fellépnek a betegségek.