|
|
DNA-t találtak a GM kukoricát fogyasztott tehenek tejében és a csirkék húsában
Azoknak a csirkéknek a húsában, amelyek csak GM (Genetikailag módosított) Bt kukoricát fogyasztottak, a kukorica DNA-it találták. Ilyen hús fogyasztása bármikor bekövetkezhet, és szemmel láthatólag semmi sem történik. A probléma viszont az, hogy a GM növény minden sejtje tartalmaz ilyen genetikailag nem stabil DNA-t a CaMV vírus elõidézõjét. Azt gyanítják, hogy a DNA rákot okoz, a CaMV pedig az AIDS és a Hepatitis B (sárgaságot) okozó vírusától származik. Egy csõ kukorica száz és száz-millió CaMV (karfiol mozaik vírust) tartalmaz.
Tekintettel arra, hogy ilyen veszélyes betegségek hordozói lehetnek a vírus DNA-i, bekerülve az emberi sejtekbe betegséget okozhatnak. A tudósoknak nem lenne szabad a következmény kikísérletezése nélkül megengedni az ilyen táplálék fogyasztását. Ennek ellenére ilyen jellegû tanulmányt nem folytattak.
Ez egyik ok arra, hogy a genetikailag módosított táplálékot
vonják ki a forgalomból addig, amíg be nem bizonyítják
hogy a fogyasztás nem jár fatális következményekkel.
A németországi Jéna Fridrich Shiller Egyetem tudósai GM Bt kukorica DNA-it találtak a csirke szöveteiben: az izmokban (húsban), májban, vesében, és a lépben.
A csirke csak Bt. Kukoricát evett 32 napon keresztül. A hagyományos technikával való vizsgálással nem tudták kiszûrni a DMA-kat. Professzor Jahreis véleménye szerint nincs fogyasztó, aki meg tudná védeni magát az idegen gének felvételétõl. De nem kell pánikba esni, szervezetünk megvédi önmagát az idegen DNA ellen.
Hasonló eredményre jutott egy másik német kutatócsoport mely a GE Bt kukoricát fogyasztott tehenek tejét vizsgálta meg, a szokott rutinvizsgálási módtól eltérõen, alaposabban. A tejben DNA darabokat találtak.
Walter Doerfler a Cologne-i Egyetem professzora kutatásai szerint a DMA nagy darabjai képesek túlélni az emésztést, bekerülhetnek a fogyasztó szöveteibe. Kísérleteiben az egerek sejtjeiben talált DNA darabokat.
De annak ellenére, hogy próbálják egyes tudósok megmagyarázni a DNA ártalmatlanságát, természetes úton termesztett növényben nem találtak ilyen darabokat.
Az elsõ DNA darabokra a növényekben, a kilencvenes évek elején bukkantak. A csirke beleiben ugyan jórész lebontódik, de marad elég ahhoz, hogy a csirke génjeibe is jusson. Az emberi szervezetbe jutva tovább bontódik.
Ennek ellenére az említett
tanulmány arra figyelmeztet, hogy a CaMV-t hordozó DNA legkisebb
darabjai is jelentõsek lehetnek az emberi szervezetre. Az aggódóak
szerint ez elegendõ ok arra, hogy betiltsák a CaMv
vírust tartalmazó élelmet.