A szervezet számára természetes állapotban egy bizonyos serkentés az oxigén-szabadgyökök jelenléte. Jelentõs szerepet játszanak a fertõzéssel szemben, valamint a véredény simaizom-mûködésében. De nagyon fontos, hogy felügyelet alatt legyenek. Ha azonban az immunrendszer meggyengül, komoly károsodás érheti a szervezetet.
Az oxigén szabad gyökök jelenlétét az emberi szervezetben az ötvenes években fedezték fel Amerikában. Az oxigén O2 formában fordul elõ. Itt két oxigén atomhoz csatlakozik két elektron.
Ez eddig rendben is lenne. De ha bekövetkezik a válás, a pozitív töltésû oxigén atom egyedül marad, a negatív töltésû oxigén atomhoz kerül a két elektron. Ezek lesznek az ionok. Az ionok a szervezetben nem sokat zavarnak
Az oxigén atomok amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettõ számára egy-egy elektron jut, ezek képezik a szervezetben a oxigén-szabadgyököket. Legjobb hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tûz szikrája. Nemcsak azért, mert egy pattanás az életük, de éppen olyanszerû sebet is ejtenek a sejteken, mint a tûz szikrája a bõrünkön. A tûz a mi anyagcserénk folyamata. Az anyagcsere folyamat az oxidáció, s az oxidáció mellékterméke pedig az oxigén-szabadgyökök vagy szabad radikálisok
Az oxigén-szabadgyökök a rövid életük alatt igyekeznek egy elektronhoz jutni. Ezt a sejt falából rabolják, szakítják ki maguknak, megsértve azt. Ha a megsérült sejteket a macrophagok nem takarítják el, rövidesen a sejt mûködésében zavarok keletkeznek. Így alakulhatnak ki a ráksejtek. Egy másodperc alatt millió és millió oxigén-szabadgyök kerülhet a sejtek közé, óriási kárt okozva.
Honnan jön szervezetünkbe ez a töméntelen mennyiségû oxigén-szabadgyök? Természetesen a felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt fogyasztottunk, és nagyban függ az emésztésünktõl, az emésztési szervek képességétõl. Minél nagyobb a szervek leterhelése a rossz emésztés következtében, annál több oxigén-szabadgyök áramlik a szervezetünkben. Gondoljunk csak a mintegy hetven féle méregre, amelyek tanyát vertek a belekben és azon kívül. Szinte mindegyik rendelkezik olyan tulajdonsággal, hogy képes elõállítani oxigén-szabadgyököt.
Az oxigén-szabadgyökök akkor válhatnak veszélyessé, ha a koleszterin szállítmányt támadják meg útközben. Ha a szállítmányt baj éri, az artéria belsõ burkolatának sejtje megsérül a szállítmánytól, és kiesik a forgalomból. A sejt izom része szaporodni kezd és túlnõ. Normális helyzetben ezek a sejtek az ér feszességét hivatottak tartani. Növekedésükkel az artéria falán rögöt képeznek. Minél nagyobb a rög, annál kevesebb a hely a vonuló vérnek.
A vörös húsok, igen csak jó oxigén szabadgyök termelõk. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a húsok vasban gazdagok. Vasra pedig a vér oxigén ellátására van szükség. Mivel az oxigén szabadgyöknek van egy oxigén molekulája, a vas. magához vonzza õket. Olyasvalami ez, mint mikor a vas megrozsdásodik.
Említettük továbbá a zsírokat, és a finomított olajokat, különösen ha használat közben kitesszük magas hõmérsékletnek, mint a sütés.
A nap is termel szabad gyököt, s az anyagcsere következtében is szabadulnak föl oxigén-szabadgyökök
Oxigén-szabadgyökök képzõdhetnek továbbá sugárzás utján. Ha ez a sugárzás a reproduktív szerveket éri, fennáll a lehetõség, hogy az utódokban genetikai változások következnek be.
Anti-oxidánsok
Szerencsére a szervezetünk az oxigén-szabadgyökök támadására is fel van készülve, ha ellátjuk megfelelõ nyersanyaggal. A véderõnket pedig szintén a táplálékunk útján kapjuk. Az oxigén-szabadgyökök ellen a leghatékonyabban az E vitamin tud harcolni. Az alpha tocopherol fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. A beta carotene, és a C-vitamin, és a szelén még azok az anyagok, amelyek sikeresen segítik egymás munkáját az oxigén-szabadgyökök pusztításában.
Az epeváladék is tartalmaz olyan szert, ami megsemmisíti az oxigén-szabadgyököket. Láthatjuk ismét, milyen nagy szerepe van a jól mûködõ emésztõ szerveknek. Szervezetünk, maga a testünk is védekezik az oxigén-szabadgyökök ellen. A belsõ szerveink védõréteggel vannak bevonva.
A zöldségben és gyümölcsben megtalálhatók az anti-oxidánsok a vitaminokban és az ásványokban. Különösen a sötét színû zöldségek, gyümölcsök hatékony anti-oxidánsok, nagy mennyiségû klorofil és flavonoid tartalmuknál fogva.
Jelentõs C-vitamint tartalmaznak a zöldségfélék közül az édes pirospaprika, amelyben tízszer annyi C vitamin van, mint a citromban. Gazdag még a brukoli, a brüsszeli, a karfiol stb., valamint a gyümölcs közül a narancs, és a többi déligyümölcs, földieper, meggy, szilva, fekete szõlõ stb.
Az E vitamin szintén megtalálható a zöldségfélékben napraforgó magban és egyes csonthéjú gyümölcsben, mint a mandula, a természetes E vitamin-kivonat pedig a búzacsíra olaj.
A sejt cellái is képesek némi önvédelemre. Ebben a sejtbe beépült enzimek segítenek. Az egyik ilyen enzim a glutathione peroxidase. Ez az enzim azonban csak abban az esetben képes eredményesen védekezni, ha elegendõ az ellátás egy bizonyos ásványi anyagból, a szelénbõl. Ez az ásványi anyag nem ismeretlen számunkra. Természetes körülmények között a gabonafélékben kellene elõfordulniuk, amelyek a talajból szedik ki a gyökérzetük útján. A megfigyelések alapján azonban nagyon sok területen hiányzik ez az anyag a talajból, így a gabona illetve a szervezetünk sem juthat hozzá.
Kisebb mennyiségben a szelén elõfordul egy egész sor tápanyagunkban. Az állati belsõségekbõl származó táplálékban, és a brazíliai dióban van a legtöbb. De megtalálható a tengeri élelmekben, soványhúsban, tojásban, és egyes zöldségfélékben, mint a fokhagyma, stb.
A szelén igen csak jelentõsen hozzájárul a hosszú élet titkának felfedéséhez. Egyes országokban ezért a talajt dúsítják szelénnel, hogy a fogyasztók természetes táplálék útján jussanak hozzá.
A szervezet megvédésére C-vitamin, E-vitamin, beta carotene ezek pirulában is kaphatóak, de ha az emésztõ rendszer már annyira le van terhelve, hogy az élelmet sem tudja megemészteni, nem sok haszonnal jár a pirula sem, mert nem szívódik fel a szervezetbe.
A vitaminok úgy játszanak közre a test megvédésében, hogy megengedik, hogy a szabadgyökök egy elektront raboljanak tõlük, és az által semlegesítõdjenek. A rablás azonban sokkal érzékenyebb pontot talál, ha a szervezet túl van terhelve. Akkor ugyanis a kémiailag sokkal tartósabb összetételekbõl rabolják az elektronjukat a z oxigén - szabadgyökök magukat a sejteket támadva. Láncszerû reakciót kiváltva, krónikus betegséget idéznek elõ.
Okozhatnak tüdõ- mell-, bõr-, gyomor-, prosztata- bél-, nyelõcsõ- rákot, természetesen a közbeesõ láncszem segítségével, mint a dohányzás, stb.(a dohányzók szervezete nem képes értékesíteni a vitaminokat.)
Megtámadhatják továbbá a véredényeket. Ha sok a vérben a LDL koleszterin. Az oxigén-szabadgyökök közremûködésével alakulhatnak ki a szív és az érrendszeri betegségek. Ugyanakkor a HDL képes harcolni az oxigén-szabadgyökök ellen, és csökkenteni számukat.
Ha a sejtek enzimét támadják meg az oxigén-szabadgyökök lelassul, vagy megszûnik az a munka, amit az enzimek végeznek. Ez a sejt rongáláshoz vezet, illetve az elhaláshoz.
Az energia elõállítói tevékenységet is megsérthetik, vagy megbéníthatják az oxigén-szabadgyökök, ami szintén a sejt elhalásához vezet.
Az oxigén-szabadgyökök váladéka bénítólag hat az idegekre. Agy és idegsérülést okoz. Ez a Parkinson kór.
Ha a szemet nem óvjuk a túlzott napfénytõl, a szabad radikálisok munkájának következtében hártya képzõdik, ami csökkenti a látást.
Közrejátszhatnak még az asztma és a reumatikus arthritis kialakulásában. Okozhatnak továbbá fekélyt, májbetegséget, és lecsökkenthetik az ellenálló képességet.
Az oxigén-szabadgyökök ellen, mint mondottuk,a táplálékunkban van a gyógyszer. A vitaminok megtörik az oxigén-szabadgyökök munkáját. Beépítik magukat az oxigén-szabadgyökök láncolatába, megváltoztatják azt, azaz ártalmatlanná teszik õket. Az anti-oxidánsok munkájukkal egymást támogatják. A C-vitamin hat a megsérült E-vitaminra, úgy, hogy az visszakapja az elvesztett ionját, aminek következtében az E-vitamin újra anti-oxidánssá lesz.
A beta- carotene egész sor zöldségfélében megtalálható. Nemcsak a zöld levelû zöldségfélékben, de a bõségesen narancssárga zöldségfélékben is nagymennyiségû beta-carotene halmozódik fel. Sárgarépa, tök, édeskrumpli stb.
Ha C-vitamint és szelént is kivonatban fogyasztunk, ajánlatos a két készítményt más-más idõben bevenni, mert a C vitamin korlátozhatja a szelén felszívódását.
Vigyázat: Nagy mennyiségben a szelén mérgezõ.
Természetesen pirula formában is hozzájuthatunk ehhez a fontos pótszerhez. Mondani sem kell azonban, hogy a táplálékunkban található, tehát a természetes környezetében, a számunkra legjobban értékesíthetõ gyógyszer. Meg kell említenünk, hogy ugyanezt a szerepet el tudják végezni még az úgynevezett carotenoidok, amelyek szintén természetes környezetünkben, a növényekben találhatók meg. S ugyancsak képesek a szabad radikánsok megsemmisítésére. Tehát a zöldségfélék és gyümölcsök, szárazmagok és gabonafélék fogyasztása természetes védelmet biztosít a szabad radikánsokkal szemben. Különösen hatékony gyógyító ereje van a szójababnak, és az egyre szaporodó szójatermékeknek. A legújabb kutatások szerint a különféle szójatermékek, amelyek arra hivatottak, hogy minél változatosabbá tegyék étrendünket, , sikeresen járnak közbe a rákos megbetegedések gyógyításában.
A oxigén-szabadgyököktõl nemcsak semlegesítés útján szabadulhatunk meg. Alkalmazhatjuk a megelõzési módszert is, azaz, kerüljük azokat az ételeket, amelyek több oxigén-szabadgyököt állítanak elõ az anyagcsere folytán.
Ezek az ételek pedig nem mások, mint a növényi olajak, amelyeknek még nem is olyan régen, még oly nagy biztonságot tulajdonítottunk. Ide sorolhatjuk továbbá a margarinféléket stb.
Az, aki magas koleszterin szinttel küzd, annak nem ismeretlen a nõvényi zsírok használata. Eddig úgy tudtuk, hogy az állati zsírok, azok, amelyek nagyon károsak az ember számára, mert a vérerek falain zsírlerakódás képzõdik, és ez kevésbé következik be, ha olajat használunk. Nos, ha a koleszterin szintet nem is annyira emeli az olaj, a szabad radikánsok burjánzásába alaposan besegíthet.
Ezért kell minimumra csökkenteni az olaj használatát. Hiszen a szervezetnek nagyon kevésre van szüksége, amit bõségesen ki tud választani a növényekbõl. De ne feledjük azt, hogy a szervezet számára értékesebbek a nélkülözhetetlen zsírok.
A petrezselyem az egyik leggazdagabb növény vasban. Ugyanakkor klorofil dús, tehát antioxidáns. Láthatjuk, amit a természet egyik kezével elvesz, megadja a másikkal.
Az öregedés egyik jele a látás csökkenése. Ennek az a magyarázata, hogy a szem folytonosan ki van téve a fénynek. Tehát itt képzõdnek leginkább az oxigén szabad gyökök. A következmény az, hogy szemünk lencséjét hályog fedi be.
Különösen azok vannak kitéve a szemhályog képzõdésnek, akik sok idõt töltenek a szabadban, védõszemüveg nélkül. Az ibolyán túli sugárzás is ösztönzõleg hat a oxigén-szabadgyökök képzõdésére.
De hadd ne fogjunk mindent a szabadgyökökre. A kutatások szerint a tej is ludas lehet abban, ha látásunk gyors romlásnak indul. A tejben megtalálható laktóz dupla cukor. Az emésztés következtében felbomlik két szimpla cukorra, a glukózra és a galaktózra. A galaktóz a ludas a hályogképzésben.
Érdekes, hogy a gyerekeknél ez jelenség nem áll fen, mert a korai gyermekkorban olyan enzimet termel a test, amely képes a galactose lebontására. Késõbb azonban ez a képesség eltûnik. Ha genetikailag valami ok miatt a kicsi nem képes megemészteni a galaktozt, már az elsõ év után megkezdõdik a hályogképzõdés.
Tudunk e ezen segíteni?
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy bizonyos táplálékkal itt is tudunk hatni a oxigén-szabadgyökök munkájára. A C és az E vitamin, illetve a beta-karoten nagy mennyiségben megtalálható a szem szerkezetében, kûlönösen sûrítve található a C vitamin, amely a többi vitaminnal védelmet nyújt a hályog ellen.
Szó volt arról, hogy egyes táplálékunk, mint a zöldségféle, gyümölcs a beta-caroten, mig a gabonafélék, a szárazbab, borsó, lencse, szójabab kitûnõ A és B vitamin, valamint szelén forrás. Ez a fõleg növényi eredetû táplálék tartalmaz elegendõ vasat a szervezet számára, valamint a szintén fontos omega-3 olajat, amit megtalálhatunk a halolajban is, de a növények által termelt omega 3 zsírsav molekulái sokkal tartósabbak, tehát a fény illetve az anyagcsere hatására nem bomlanak fel oxigén-szabadgyökökké. .
Összegezés
Az oxigén atomok, amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettõ számára egy-egy elektron jut, ezek képezik a szervezetben az oxigén-szabadgyököket. Legjobb hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tûz szikrája. Életük egy pillanat, de ahova pattannak égetõ sebet hagynak.
A felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt fogyasztottunk, és nagyban függ az emésztésünktõl, az emésztési szervek képességétõl. Minél nagyobb a szervek leterhelése, annál több oxigén-szabadgyök körbe forog a szervezetünkben.
A véderõnket pedig szintén a táplálékunk útján kapjuk. Az oxigén-szabadgyökök ellen a leghatékonyabban az E vitamin tud harcolni. A beta carotene, a C-vitamin és a szelén. Természetesen szervezetünk is védekezik az oxigén-szabadgyökök ellen, amennyiben egészségesek vagyunk.